Az episztemológiai dilemma (át kell élned, hogy megértsd) teljesen átalakul az élménytársadalomban:  át kell élned, hogy elhidd. Átélés nélkül nincs állatkínzás (pl. cápák Nyíregyházán), nincs globális felmelegedés, nincs nyomor. Ez egyben társadalmi visszafejlődés a tárgyállandóság előtti kisgyermekkori elmeállapotba (a tárgyak és személyek csak akkor léteznek a gyermek számára, ha aktuálisan jelen vannak a környezetében). Csakhogy a kapitalizmus által imázsolt Valóság átélése valójában a valóság szimulációjának átélése (ezt hívja Baudrillard hiperrealitásnak). A posztmodern kapitalizmusban a valóságot már maga az újraimázsolt valóság fedi el: az éhező gyerekek, megnyomorított állatok és pusztuló környezetek nagy finálé nélküli valóságshow-ja.