Kőbányán, a Budapesti Nemzetközi Vásárváros/Hungexpo területén (ami 1974 óta a tőke ki- és beáramlás egyik epicentruma az amúgy rohadó kerületben) a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) 1978–1982 között húzta fel a 11 szintes, 176 szobás hotelt. A londoni Lloyd-palota eleganciájában megrészegült félperifériás felhőkarcoló kivételes, 45 m-es magasságának engedélyezését a legfelső szinten elhelyezett tüzivíz-tartály tette lehetővé, hatalmas reklámfelületet kölcsönözve a hotelnek. A vízhálózat fejlesztése révén fölöslegessé vált tartály jövőjét az épület 2009-es felújítási terveiben “víztorony-táncterem” formájában álmodták újra. Ugyanezt a gazdasági logikát pörgetik a kifelé emberarcú közösségi gazdaság, a közösségi kapitalizmus startup-jai. 1) A nagyberuházást legitimáló társadalmi szempont, köz-lózung megetetése; 2) Terjeszkedés és marketing a “társadalmi” hátán; 3) A “társadalmi” eliminálása, annak piacosításával/kommodifikációjával.