Talán Pannonhalmán kellene megnyitni az intézmény frencsájzát, a Bencésekkel szemben, hadd legyenek idegesek, hogy ők ingyen böjtölnek, odaát meg ennyiért…

dagonya bé

A szálloda elé beáll a főnök BMW márkájú autójával, rendszáma BÖJT-01. A recepsiósok már várják. Gondolnánk, hogy aki Böjt szállodát vezet, így példaképet nyújtva csontsovány ember lehet. Nem az. Elég vastag, pláne azok után, ha a szálló vendégei szépen átcsengetik a böjtök összegét.

A leírtak leginkább azt sugallják, hogy a kiadott összeg a pénztárcát is megböjtöli. Ha ekkora az értéke, akkor akkora is a hitelessége, komoly a tartalma és várhatóbb az eredményessége a kúrának. De mi az a Böjtellátás? Hát a történelem során mennyi helyzetet sorolhatnánk, ahol ezt a hirdetést, nos… felettébb tragikomédiával fogadnák, új szlogennel: GeldMachtFrei… Áruba bocsátják az éhezést?  Ez egy luxuséhezési tevékenység?  Leginkább a hirdetés kapcsán az kelthet felettébb nagy kíváncsiságot, hogy a végösszegben mi az a 860 FT? Hogy-hogy nem kerek? Ez utolsó napi ajándék fedezete? Az uzsi csomag; a menzás löncshús, kislekvár, maci sajti, kopogós kiflivel?

Sok a kérdés. Megint csak a rosszindulat. Szénné lehetne elemezni ezt az egészet, de akkora döbbenet, hogy szavak nincsenek. Talán Pannonhalmán kellene megnyitni az intézmény frencsájzát, a Bencésekkel szemben, hadd legyenek idegesek, hogy ők ingyen böjtölnek, odaát meg ennyiért… Mindjárt nem a sajtból meg a borból lesz a bidznisz…

Ámen.

bácsinéni

Nemrég nyomor-szimulációs táborok jelentek meg az államokban (poverty simulation). A böjti ellátáson már meg sem lepődünk. Pedig a lényeg mindkettőben azonos: a nélkülözés, az éhezés kommodifikálható. De ahogy egy fizetős nyomor-szimuláció sem fog közelebb vezetni a nyomor mindennapjainak megértéséhez, úgy a négy csillagos böjti ellátás sem nyújtja (mert nem nyújthatja) azt a spirituális, vagy transzcendens élményt, aminek a lényege a hiány, a belső űr. Nincs ebben semmi meglepő. A kapitalizmus sáskajárásszerű gyarmatosítása bár totális, mégiscsak tökéletlen a jelentés, az értelem szintjén. Ugyanis a kapitalizmusnak önmagában nincs jelentése, értelme, szelleme: a kapitalizmus nem egy diskurzus vagy egy jelentésteli formáció. Értelme csupán a jelentések végtelen  szétvetésében érhető tetten. Slavoj Žižek hasonlóképpen azt állítja (Alain Badiou Világok logikája című munkája alapján),

hogy a kapitalizmus valójában nem egy önálló civilizáció, amely a maga sajátos módján értelmessé tudná tenni az életet. A kapitalizmus az első olyan társadalmi-gazdasági rend, amely detotalizálja a jelentést: a kapitalizmus nem a jelentés szintjén globális (nincs globális “kapitalista világkép”. nincs általános “kapitalista civilizáció”; a globalizáció alapvető tanulsága épp az, hogy a kapitalizmus képes hozzáidomítani magát bármilyen civilizációhoz, a kereszténytől a hinduig és a buddhistáig). A kapitalizmus globális dimenziója csak a jelentés nélküli igazság szintjén ragadható meg, a globális piaci mechanizmus “Valósaként” (Žižek, 2009, p. 25). Lásd még Kiss Viktor fordításában.

2014-ben egy kártyajátékot forgalmazó cég a Black Friday elleni tiltakozás jegyében az összes termékét dobozolt szarvasmarhaürülékre cserélte le a saját webshop-ján. Senki nem hitte el, hogy a “Bullshit” feliratú dobozokban tényleg szar van, az emberek továbbra is bíztak abban, hogy van a kapitalizmus által legyártott többletjelentés a történetben, ahogy az lenni szokott. Végül 30.000 doboz szar kelt el.

Ez marad, ha kivonjuk a jelentést, a kultúrát, a szellemet egy olyan rendszerből, ami eleve “világtalan”: a szar.

A "böjti ellátás" önmagában elvégzi ezt a kivonást.